Egyik csodás nap követi a másikat.
A mai nap legfontosabb eseménye, hogy Domonkos elsőáldozó lett!!!
Sűrű reggelünk volt, hisz Barni Hága másik végében orgonált egy 10-es misén, igy már fél 9-kor a Jacobskerk-nél kóboroltunk... a hittanóra csak 10.15-kor kezdődött a kicsiknek, az elsőáldozás pedig a 12.00 órai misén volt. Szóval volt időnk bőven. Szentendrei nagymama hősiesen birta a hosszú sétákat, a holland beszélgetés-kezdeményeket és a hosszas várakozást, ami nem volt egyszerű, mert Dánielt próbáltuk ébren tartani, hogy nyugodtan átaludja majd az elsőáldozási misét :) Sikerült!!!!! :D Hanga ügyesen rábeszélte Marcit, hogy menjen vele hittanórára, mert a Kisbarátom mindig szivsebben van velem, mint bárki mással... de most vidáman, nagyosan vonultak a többi gyerekkel...
Egészen a mai délelőttig úgy tudtuk, fehér ruhába kell öltözni a kis elsőáldozóknak, legalább felül... de a fiúk tetőtől talpig öltönyben, nyakkendőben jelentek meg... persze a fehéringes Dombink kezdte rosszul érezni magát, igy Barnit szalasztottuk, hogy mise után még guruljon haza egy kis öltönyért, amiről én azt hittem, nem is létezik, de Dombi váltig állitotta, hogy igen... igaza is lett... Barni 12.00 előtt 4 perccel (!!!) :) megérkezett a zakóval!!! Dombit gyorsan felöltöztettem és kezdődhettet a szertartás. Még sosem voltam elsőáldozáson (viszonylag érthető módon), de nagyon gyönyörűnek találtam!
Úgy éreztem, s szerintem nem csak én, hogy körül vagyunk véve őszinte, Istenkövető, biztonségot adó jó emberekkel, mint Annemieke, Pater Gabriel és Pastoor Ad van de Helm.
A magyar közösségből Leo és Barbara néni is eljött az elsőáldozásra! Annyira jó, hogy ez nekik is fontos!!!
Az ünnepről rögtön egy kis koncertre rohantunk a Nutshuisba, ahol Dombi is zongorázott. Ez az évenként megrendezésre kerülő, konzit népszerűsitő koncert, ahova idén is meghivták Dombit. A Klezmert játszotta a vonós és fúvós gyerekekkel. A koncertre eljött velünk Detti is, de Pater Gabriel is ellátogatott, hogy meghallgassa Dombit!!!! :)
A koncert után pedig kimentünk a scheveningeni tengerpartra!!! Csudaszép idő volt és a Szentendrei Nagymama még nem is volt ezelőtt velünk a tengernél. A hatalmas szél ellenére a gyerekek is nagyon élvezték, ők persze rögötn térdig az Északi tengerbe rohantak...
Nagyon szép, hosszú és tartalmas nap volt.










