Megint a tavalyi technikát alkalmaztuk, akril festék, majd száradás után lakk. Igaz, most készültek filctollal diszitett tojások is, gondoltam, az igazán Dombinak való, mert aprólékosan tud vele dolgozni, de nem jött be, a tojás forgott, nem lehetett megfogni, nehogy zsíros legyen stb... úgyhogy a dühkitörés előtt felajánlottam, hogy befejezem a filccel festést, s ebben Hanga is szívesen segített :) Végülis nagyon szépeket alkottak, hosszú órákat töltöttünk tojásfestéssel. Az idei sláger a zászlós (van holland és magyar zászlós), a sport (Nike és Adidas), valamint a fekete és kék tojás :)
Én a folyamatos ébrenléttől kezdek kicsit legyengülni, rámtört a fej-, torok-, nyakfájás és nyűgösség :( de, ha Barni nincs itthon én nem tudok aludni, tehát inkább lefoglalom magam valamivel úgy hajnali 2-ig, s amíg Barni délelőtt igyekszik magát kipihenni, addig a gyerekek és én már túl vagyunk a napi teendőink legnagyobb részén :)
Este Barni egy Nagyszombati vigilián orgonált Hága másik végében, mi pedig igyekeztünk a lefekvéssel. Már mindenki ágyban volt fél 8-8 körül, de csak nem sikerült abbahagyni a szöszmötölést. Ekkor jutott ugyanis eszükbe, hogy meglepetés rendet raknak a szobájukban. Kislámpát kapcsoltak, s nekikezdtek pakolni, közben tízszer összevesztek, Dániel egy darabig bulizott velük, majd elaludt... Márton többször kiszökött, hogy megosszon velem ezt-azt... egyik ilyen alkalommal a többiek félhangosan (csak, hogy még én is hallottam) a lelkére kötötték, hogy ne árulja el a pakolást, mire Márton kijelentette, hogy "Jó, nem mondom el, csak azt mondom meg Édesanyának, hogy én egy állat vagyok!" :) na ez így elég viccesen hangzott :D persze a szokásos átváltozásról volt szó, kíváncsi volt, emlékszem-e még, hogy imádság után ő egy kicsi barna színű vizslává változott át... este 10-kor azért már kissé paprikás hangulatban parancsoltam őket az ágyukba... azért igaz, ami igaz, igen szép rendet raktak!!!! :)
Mikor Barni éjfél körül hazaért, kezdődhetett a mulatság!!!! Elő a csokinyuszikkal és csokitojásokkal! suttogás, pakolászás, 1-2 kisebb ajándék mindenkinek... ezt a részt még mindig nagyon élvezzük... bár azok a fránya csokitojások olyan gurulósak és annyira hangosak tudnak lenni éjfél után, hogy többször azt hittem, felébrednek a mi kis alvómanóink...















