Eljött végre a nagy nap! Mi éjjel dolgoztunk, csomagoltunk, számoltunk, besurrantunk, teletömtünk, simogattunk, betakartunk...
A gyerekek persze rajzoltak a Sinterklaasnak és a Pieteknek. Hanga az iskolában festett is a Zwarte Pieteknek, a képeket haza is hozta, nekünk az volt a feladatunk, hogy továbbítsuk, de mielőtt kitennénk az ablakba, mindenképp készítsünk egy másolatot magunknak is :)
Természetesen itthon is alkottak, Dombi egy Mikulás csomag-szállító kamiont rajzolt, Hanga pedig egy lovat színezett :) mi meg drukkoltunk, hogy még 10 előtt ágyba kerüljenek, be tudják fejezni a rajzokat...
Dombi megint annyira izgult az ajándékok miatt, hogy nem tudott aludni, hajnali 4-kor bújt be mellém, majd 10 percenként megkérdezte, felébresztheti-e a többieket, kibonthatják-e az ajándékokat? :) Sajnos várnia kellett 6.45-ig, akkor már Dániel is ébredezett, s jöhetett az ébresztés.... mi az ágyunkból hallgattuk őket :) Dánielt is kivették az ágyából, ő pedig rávetette magát a kruidnotenekre, így reggelire már nem nagyon volt gondunk :) a többiek visongtak, Marci hosszú perceken át ismételgette, hogy 3 bob de bouweres zoknit kapott! Tovább nem is jutott egy ideig, itt leragadt a drágám :) Hanga csizmájában egy cselló-lábhoz való csúszás gátló rejlett, amire nagy szüksége volt, már csak neki hiányzott a kis csellisták közül... de ennek legalább cselló formája van :) érdemes volt rá várni! Nagyon örült is neki! Dombi cipője egy elektromos fogkefét rejtett, mert az ő régi fogkeféje hetekkel ezelőtt elromlott... ez viszont már igazi "felnőttes fehér" :) Marcié a zoknikkal és néhány matricával volt tele... Dánielében egy mandarin volt.
No de itt még nincs ám vége a sornak, mindannyian kaptak egy-egy jó meleg hótaposó csizmát, nem mintha itt akkora havazások lennének, de a bakfietsben, a biciklin és a hideg templomokban ücsörögve azért nagyon jól jön, s mellesleg Márton cipőjének orrán akkora lyuk tátongott már, hogy a zoknija is kilátszott... kaptak még Lego-doboz formájú uzsonnás dobozokat és hozzá tartozó üvegeket (ezekből nálunk mindig hiány van, ilyenekben viszik a gyerekek az ebédet az iskolába), volt még szinesceruza, Mártonnak 3 kisautó, Dánielnek pedig egy autó és egy vonat, valamint egy búgócsiga még Vajk készletéből, de nála landolt a Justintól örökölt téli cipőcske is :) Hihetetlen láb méreteink vannak. Dombi 33, Hanga 30, Márton 28, Dániel 23...
Hanga és Dombi a meleg csizmának örült a legjobban, Mártonunk a sárga autónak, "amit a boltban a kisfiú elvitt!" :) ugyanis természetesen csak gyerekkel tudok vásárolni :) így amíg szombaton Hanga és Dombi Elleke szárnyai alatt zenélt, elszaladtam a két kicsivel körülnézni... egész úton azután szuggerálnom kellett Mártont, hogy sajnos a kisfiú elvitte a sárga autót, a másikat pedig valószinűleg elhagytuk, a Hangának kinézett apró lovacska meg egyszerűen leeshetett a babakocsiról még vásárlás közben... ennyi balszerencse..... :)
Természetesen minden jó helyen, a táskámban lapult :) Dániel igazából egyszerűen csak jól érezte magát. Tetszett neki a fa autó, amit homokszállítónak neveztek el és tetszett a vonat is, ami gombnyomásra zajos és világit :):) nem zavarta, hogy kicsit már kopott :)
A búgócsiga is nagy szám volt... nézegettük, milyen szép színes, se nem búg, se nem forog rendesen, de a miénk... :)
...gondoltuk, de aztán jött Barni, akinek "volt gyerekszobája" :D és jól megmutatta nekünk, hogy igenis forog és igenis búg, nem is akárhogyan, de éppen az a játék benne, hogy meg kell tanulni, rá kell érezni, nem egyszerű... egész kis veszekedés alakult ki, mindenki sorra próbálgatta, s csak sokadjára sikerült némelyeknek.... nekem, bevallom nem, bár Barni hallani vélt egy kis búgást. Dombinak végül sikerült, Dániel pedig kissé kiborult, amiért elvettük az ő ajándékát és vissza sem akartuk adni neki :)
Hála Istennek pénteken studydag volt, tehát nem kellett iskolába menni, csak Barni tekert el a konziba, meg fenyőfáért az IKEA-ba Hilda néninek, no meg nekünk is, de az még titok :) mindenesetre egészen rászoktunk az 1 eurós ikea-s nordmannokra :) Mindeközben odakint hatalmas orkános vihar volt megint, repülőjáratok, vonatok törölve, 60-100 km/h-s szél, szakadó eső...
Apropó Dániel. Dánielnek egy egészen egyéni ajándékot is hozott a Mikulás, azt a tudományt, hogy a kis "rollátorját" tolva elinduljon :) Eleinte Hanga volt a tanítómestere, ő valamiért úgy érezte, ezt neki kell megtanítania Dánielnek :)
Később azonban egyedül is sikerült, s már alvózsákban is kacagva szalad a kis járművel, irányítja, kanyarodik, olykor ordít, ha beakad a kerék, vagy a fal nem megy odébb, de nagyon lelkesen és kitartóan gyakorol!!! Annyira cukkkkkkker!!!!
Kicsi Mikkünk már nem csupán Mozartra bukik, nagyon szereti a Nationale Kinderkoor Sinterklaas Cd-jét, ami valóban fantasztikus, a legjobb a holland Mikulás-zenék közül és még hiperigényes is! Képes megtáncoltatni, de álomba ringatni is :)































